2009. október 1., csütörtök

Változó kor

Nemrég az történt, hogy harminc éves lettem. Semmi katasztrófa, csak azt veszem észre, hogy ellenszenvesen öntudatos polgár, munkás és fogyasztó kezdek lenni. Nekem már nem lehet akármit letolni a torkomon, nem szopom be a nyilvánvaló hazugságokat és nem hódolok be a személyi kultusz kiépítését végző idiótáknak.

figure1. Bicikli útra parkolt Mercedes tulajdonosát kutatom egy szoláriumban. A valóságban nem mentem beljebb a küszöbnél, onnan kérdeztem, hogy ki a gazdája, de képzeletben már a szolikabinok előtt álltam és azt üvöltöttem, hogy Éééég a Merci. Ekkor egy fickó kiugrott az uv csövek alól egy szál pöcsben és rohant az autójához. Én meg felpattantam a bringámra, visszafordultam és azt mondtam neki: ...még nem, de ha legközelebb ide parkolsz, akkor már égni fog! Stimt?

figure2. Lepukkant, de világhírű áruházlánc egyik üzletében vásárolok, s mivel nincs az, amiért eredetileg mentem, csak egy üveg borsót és egy kekszet veszek le a polcokról. Áruk ennyi és ennyi, az nekem pont jó. Megyek a pénztárhoz, csúszik a blokk, kiderül, hogy kb. kétszer annyi, mint az ennyi és ennyi. Kérdezem, hogy hát nem ennyi az annyi? Az nem ennyi - mondja a pénztáros. De, mondom, az volt kiírva, hogy ennyi. Márpedig az nem ennyi, értsem meg. És, mondom, a másik elé sem annyi volt kiírva a polcra, hanem ennyi. Hát...vállvonogatás. Kifizetem a kétszer ennyit, de nem hagyom annyiban, visszamegyek és megnézem, hogy akkor én hülye vagy ők hülyék. Persze hogy ők hülyék, és ezt meg is mondom, na azért csak finoman, de vállvonogatásnál most sincs több, se pardon, se majd legközelebb.



figure3. Sokszor nem hagynak nyugodni a gondolataim, nehéz őket elnyomni és robotként cselekedni, még akkor sem megy, amikor hivatalos bocsánatkérő levelet kell írni egy nyilvánvalóan felfújt hisztéria miatt. Kedves Métely! Mélységes elnézésedet kérjük te magasságos marketingpicsa - aki amúgy férfitestben élsz - azért, mert felkeresett egy külsős szerzőnk és fizetett cikket próbált írni a tetves cégedről, de te éppen azt se tudtad, hogy hány óra, mert a dauer kimarta a csöppnyi agyadat, ezért elhajtottad rendkívül méltatlan módon a francba. Norbert, ne legyél már ilyen amatőr! Természetesen, ahogy eddig sem, úgy ezentúl sem fog céged rosszul sikerült logója pirosan villogni a cikkben, még akkor sem, ha fizetsz érte, mert hiteltelen lesz tőle minden. Továbbá szokj le arról, hogy magas hangon affektálsz, mert itt attól mindenki csak ideges lesz. Remélem, levelem segítségedre lesz karriered töretlen építésében. Amíg öltöny van rajtad, baj nem lehet! Üdvözlettel: Szédültborbála