2008. augusztus 22., péntek

Tisztelt Úrhölgy!

Nem kapok levegőt, annyi jelzőt akarnék kiokádni egyszerre arra az emberre, aki utasítja a több ezer fős nagyvállalat minden kis robotát, hogy a hivatalos levelezésben használja az Úrhölgy megszólítást. MINEK?? Honnan jött ez? Hogy bukkannak egyszer csak fel ezek a baromságok és isszák be magukat a köztudatba? Ki volt az első hülye, aki az ezredforduló körül leírta levelében és azt gondolta, 'ej bazmeg, én aztán megadom a módját, nagyapám se írta volna szebben'? És aztán akinek a hülye elküldte, az meg azt mondta, 'hú anyám, micsoda megtiszteltetés, Úrhölgy lettem, ez a Hülye biztos gyakran forgatta az illemkockát' és másnap a Földhivatalnak írt levelében már ő is ezt a megszólítást használta.

Aztán a földhivatalos ügyintéző kézhezkapta a levelet, döbbenetében seggreült és azt mondta: 'ahaa, micsoda remek megszólítás lesz ez a rideg ügyiratszám mellett' és már rohant is a hr-eshez, aki továbbszaladt a levéllel a pr-eshez, aki a főosztályezető főigazgatóig meg sem állt és végül belekerült a Földhivatal nagy arculati kézikönyvébe: mától Úrhölgyezünk! Innen már csak egy lépés volt, hogy olyan dinamikus karhatalmak, mint a Pannon, az ügyfelei iránt érzett mélységes tiszteletének jeléül leúrhölgyezze azokat. Hajbókolgatnak, hajlonganak, de hogy a világszégyene mobilomat kicseréljék végre egy működőre, az nem megy. És egyáltalán, gondoljanak bele, hogy mit írnak le: úrhölgy. Most úr vagy hölgy? A férfiaknak meg azt írják, hogy hölgyúr? Tiszta zavaros ez az egész.